x x x x x
magyar boszorkányszövetség
 .: A Szövetségről :.   .: Hírek :.   .: Tárgyak :.   .: Kapcsolat :. 
Újságcikkek | Tudósítások | Profi Boszorkányok | BoszorkányBár | Történetek

 12. A matv sztori 2. rsz

 11. A matv sztori 1. rsz

 10. Oda-vissza, adok-kapok

 9. Egy komoly hivatalos panasz

 8. Egy komoly gy

 7. Palizsi prblkozs 2.

 6. Bolond de nem hlye
(Egy lett kvetse)

 5. Szerelmi ronts s kts

 4. Balsiker prblkozs

 3. Egy tnkre ment let

 2. Palizsi prblkozs

 1. A bolond ra

 

Cikkek

Egy tönkre ment élet

Kétségbe esett telefonhívást kaptunk, egy idősek otthonában lakó hölgytől, hogy látogassuk meg, mert egy gonosz szellem sanyargatja, és érdekes történetet tud mesélni nekünk.

A Főpapnő és a Főpap ment ki hozzá meglátogatni. Szép környezetben lévő nyugdíjas otthon és rendezett körülmények fogadták őket. Az udvarias személyzet segítségével hamar megtalálták a néni kis rezidenciáját. Nagyon idős, madárcsontú hölgy fogadta őket. Az apró szobában a régi jómód relikviái voltak láthatók, mégis érződött a szegénység és a betegség szaga. A hölgy hellyel kínálta őket és elkezdett mesélni.

Az hetvenes években, férjezet nőként Budapesten éltek az urával, egy kertvárosi nagy villában. Mindkettőjüknek jó megélhetést biztosító munkahelye volt és boldogan éltek.

Egy szép nap estéjén, amikor a férj kiküldetésben volt, három barátnőjével cseverésztek és némi itókával múlatták az időt a villában. Ekkor egyikük kitalálta, hogy idézzenek szellemet. Egyiküknek sem volt gyakorlata (a kommunizmusban nem igazán pártolták az ilyesmit), mégis neki álltak. Egy kerek asztalt ültek körül négyen és gyertyát gyújtottak. A vendéglátó hölgynek volt a leghosszabb haja és ezért egy hajszálára az Ö karikagyűrűjét kötötték rá. Ez lett az asztrál inga. Ezt lógatta be egy üres pohárba és feltette a kérdést: szellem itt vagy? Semmi jelzés nem történt. Vihorásztak egy darabig és utána újra megpróbálták. "Bárki az űrből, jelenj meg!"

Hatalmas csattanás, robaj, a hajszálon a pohárba  belógatott gyűrű eszeveszetten kopogni kezd az üveg falán. A rémülettől beejti a gyűrűt a pohárba.  A levegő hírtelen lehűlt és a másik szobában (hall) hangos pukkanással szétdurrannak a csillár villanykörtéi (6 db.). Nagyon megijedtek és többet nem próbálkoztak az idézéssel. A hangulat fagyos lett és a barátnők hamarosan elbúcsúztak és elmentek.

Ettől a pillanattól megváltozott az életük. Mindig érezték valamilyen megfoghatatlan jelenlétet a nagy házban. Furcsa zörejek, kopogások és mozgások zavarták a nyugalmukat. A bejárónőjük három nap után felmondott és utána az újak közül senki sem bírta egy hétnél tovább. Tárgyak tűntek el és később kerültek elő és mindenféle ramazúri történt a házban. Néha mind ketten láttak, esetenként külön-külön is, a félhomályban egy kistermetű, hosszú csomós szőrű megfoghatatlan valamit, ami ha közeledtek felé, mindig eltűnt. (Meg kell említeni, a férj echte materialista, ateista volt). Egy volt a szerencse, hogy az összetartozásuk töretlen maradt és így nem romlott meg a kapcsolatuk, kitartottak egymás mellett.

Mikor már érezték, hogy nem tudnak mit tenni ezzel a dologgal, a hölgy elment a legközelebbi plébániára és elhívta a papot, hogy szentelje ki a házat. Az atya ki is ment, egy ministráns gyerekkel együtt, de mikor elkezdték a szentelést, a ministráns rosszul lett és mentőt kellett hívni hozzá, ami bevitte a kórházba. Így félbeszakadt a szentelés. Ez után hiába hívták a plébánost nem jött többé. A hölgy keresett egy másik plébánost. Ennek a ceremónia alatt kigyulladt a füstölője és majdnem felgyújtotta a házat. Sűrű bocsánatkérések közepette távozott és többet Ő sem jelentkezett.

Egy püspököt keresett fel a hölgy, aki kiment a házhoz, de amikor a hallba belépett, a cserépkályha előtti nehéz bronz parázsfogó, magától átcsúszott a hallon. Ezt meglátva  a püspök megfordult és távozott. Többet sosem látták. Akár kihez fordultak, nem volt segítség.

Valószínűleg a püspök jelenléte tette be a kaput a túlvilági lénynek. Még jobban aktivizálta magát. A hetvenes években a szentendrei hév végállomása a Margithídnál volt. Itt történt, hogy egyszer nem tudott megállni a szerelvény és az utasok közé rohant. Sok ember meghalt. Köztük volt a hölgy egyik barátnője, akivel együtt idézték a szellemet. Nemsokára a másik barátnő is meghalt, halálos áramütést kapott a lakásában. A harmadik barátnő, egy vízitúrán fulladt bele a folyóba. A hölgy nagyon félt, hogy Ő következik.

Hogy megszabaduljanak a zaklató lénytől, többször házat cseréltek. De mindig rosszabbul jártak, a végén már csak egy lakásuk volt a villa helyett. De mégsem sikerült megszabadulni a lénytől, mindig velük ment az új helyre. Anyagilag is kezdtek lecsúszni. A jó állás megszűnt és a pénz is egyre kevesebb lett. Néhány év múlva a férj is meghalt infarktusban (soha nem volt baja a szívével).

A fia mindezekből semmit sem érzékelt, vidéki városban volt kollégista és végezte az egyetemi tanulmányait. A papája halála után végzett. Hallotta lényről, de sosem érzékelte. Nem is hitte el, az anyját kicsit dilisnek tartotta. Mikor elkezdett építkezni, eladta az anyja lakását és az árát beépítette a házába. A hölgy ott lakott vele, de teljesen elszigetelődött és magányos lett. A szellemi jelenlét látszólag leállt, a házban nem történt semmi. Csak a hölgyet zaklatta. Ez miatt panaszkodott is, de nem hittek neki. Közben teltek múltak az évek. Hogy nehogy a pszichiátriára tegye a fia, ki kérte a lakás árát a házból és elköltözött az unokájához.

Az unoka szintén építkezett, a lakás ára ebbe a házba ment. A félkész házban kapott egy szobát, fenn az emeleten, mivel nyugdíjas lett, őt szánta az unoka éjjeliőrnek (mivel úgy sem tudott aludni a lény miatt), valakinek vigyázni kellett a házra. Az egyik este, mikor le akart menni a földszinti a wc-re, valaki (a lény) meglökte a lépcső tetején. Leesett, de olyan szerencsétlenül, hogy a betonlépcsőből kiálló, a korlát rögzítésére szolgáló vasbetoncsonkra felakadt az achillesinyénél fogva. Reggel találták meg a munkások és így vitte el a mentő. Hónapokig nem tudott lábra állni és megjelent egy csomó olyan betegség nála, amiről az orvosok el sem tudták képzelni,hogy hogy jelenhetett meg nála. Az unoka pedig Őt okolta mindenért és állandóan szidta és csúnyán beszélt vele.

Ezért költözött be a nyugdíjas otthonba. Itt sem javult az élet minősége. A lény ide is követte, egyre újabb és furcsább betegségek jelentek meg nála. A nővéreknek nem beszélt a történtekről, rendes néninek tartották, akivel nem sok probléma van. Mivel az élete során teljesen elmagányosodott, nem tudott a közösségbe beilleszkedni, így sokat volt egyedül. A Boszorkányszövetségről valamelyik újságban olvasott és úgy nyomozta ki a telefonszámot. A kérése az volt, hogy szabadítsuk meg a lénytől.

A Főpapnő és a Főpap nem érzékelte a lényt, de a hölgy megszállottsága (rontottsága) egyértelmű volt (Ő az ördöggel azonosította). Átnézték a helyiséget, érzékeltek negatív hatásokat, de a jelek nem voltak egyértelműek. A helyiség nagysága és zsúfoltsága miatt szeanszt sem lehetett csinálni. Abba a sarokba, ahol a lényt szokta látni, egy alumínium tálcára, rátettek egy égő mécsest és egy szellemvonzó viaszkivonatot. Megkérték a hölgyet, hogy hagyja ott egy pár napig és ha lehet ne nyúljon hozzá, majd érte jönnek és a stúdióban megidézik, hogy ki az és csak akkor lehet eldönteni, milyen módon lehet eltávolítani és semlegesíteni.

A stúdióban érdekes véleményütköztetések voltak e téma miatt. Abban maradtunk, hogy megvárjuk a konkrét felmérést és csak akkor döntünk, hogy mit lehet csinálni.
A meghatározott időpontban, másik két embert, egy médiumot és egy rontás szakértőt küldtek ki, hogy próbáljanak valamit felmérni a helyszínen is. Sajnos a hölgy egy nappal korábban elhunyt. Az unoka rekord gyorsasággal vitte el a hagyatékot és valószínűleg a szakrális dolgokat (ami kellett volna a felméréshez) kidobta.

Sajnos a Boszorkányszövetség csak 1986-ban alakult, de akkor nem talált meg a hölgy, így nem tudtunk neki időben segíteni. Egy beazonosíthatatlan negatív szellem
az Ő, a férje, a családja és a barátnői életét is tönkre tette.



Szövetség |  Hírek |  Szolgáltatások |  Tárgyak |  Boszorkányellátó |  Kapcsolat