x x x x x
magyar boszorkányszövetség
 .: A Szövetségről :.   .: Hírek :.   .: Tárgyak :.   .: Kapcsolat :. 
Újságcikkek | Tudósítások | Profi Boszorkányok | BoszorkányBár | Történetek

Friss:

Szkeptikusok és antiszkeptikusok

Értékelés 2006

A hipnozistól a kártyavetésig

Beavatták a boszorkányokat

A mágikus kényelem jegyében

Megkérdeztük Abafi Cézárt:
Milyenek a harmadik évezred boszorkányai?

Boszorkány éjjelek

Misztikus Magyarország V. rész
Egy csepp boszorkányság

Misztikus Magyarország IV. rész
Táncol az asztal

Misztikus Magyarország II. rész
Az ártányi kőkoporsó titka

Boszorkányok dolgoztak a sírnál

Boszorkányok márpedig vannak!

Kopogott az elhunyt

Buliznak a bűbájosok

Tudósitás a magyarországi nagy piramis működéséről!

Boszorkányok az Extrém rádióban (FM 94.2)!

Ufómagazin - A hónap témája
A természet vallása
/Fő boszorkányünnepek/

Boszorkányszombat

A mágia vallása

Gonosz szellem a szinpadon

A boszorkányok is szilvesztereznek

Varázslatos utak, mágikus utazások

 


Arhívum:

Reinkarnációs Jegyzőkönyvek

Boszorkány főpap

Megalakult a Magyar Boszorkányszövetség

Boszorkányok szövetségre lépnek

Hipnozis és szellem idézés

Verebes asztalt táncoltat

Hajnali kakasszó boszorkányokkal

Szellemirtók

Jővőbe látok

Boszorkányok pedig vannak

Ördögűző kisiparos

Boszorkány avató

Sátániszta szeánszot filmeztek

Jóslat a jövőről

Witch way to cash

In the company of witches

 

 

 

Cikkek

Misztikus Magyarország IV. rész
Táncol az asztal

 

Sokan mondják, nincsenek csodák. Mások állítják, vannak jelenségek, amelyekre nem találunk magyarázatot. A Boszorkányszövetség szeánsza is ilyen volt.

Az este szürkére Festi az utcákat. A nedves, hideg levegőjű város lakói mit sem sejtenek arról, mi készül egy belvárosi pincében. Csöngetek. Nincsenek még sokan, két főpap várja a szeánszra érkezőket. Jönnek a lányok. Jassmyn, a főpapnő és három tanonc. Egy lassú cigarettával nehezítjük a vörösben úszó füstös teret. A teremben három asztal áll. Az elsőn quijja tábla, a másodikon semmi, a szoba végében pedig egy háromlábú asztalka áll egy négylábún. Kezdjük ezzel - mondja Vili, az egyik főpap. Beszállsz te is, ugye? - kérdezi. Fiatalság, bolondság, hogyne szállnék be.

A boszorkányok rutinosak már a hitetlenekkel szemben, így mielőtt bármit is tennék, megkér, vizsgáljam meg

az asztalt. A feketére festett, régi tömör faasztalnak meglepő a súlya, ketten is nehezen emeljük meg. A felső lappal párhuzamosan, a lábalt alsó harmadánál még egy lap helyezkedik el, alóla még hat-hét centinyire lóg a négy lába. A kőburkolatú padlón semmi sincs, a körberakott székek vékony fémvázán is át lehet látni. Leülünk. Nincs különösebb előkészület, a külső szobában halkan szól a rádió, résnyire nyitva maradt az ajtó, hátha jön valaki. Lámpafény helyett körberakott gyertyák adják a fényt.

Sárának, az egyik tanoncnak is ez az első szeánsza. Ránk szólnak: vegyük le a gyűrűket, és ne legyen keresztben a lábunk. Elkezdjük. Lassan jön az utasítás: engedjük el magunkat, koncentráljunk. Az asztalon az összeérő ujjak közül az egyik néha megrándul. Kis idő múlva Vili megkéri a szellemeket, ha érkezett valaki, jelezzen.

Az asztal megmozdul.

Értetlenül pillantok a lábakra, ám mindenkié mozdulatlan, a széke mellett pihen, fegyelmezetten. A következő lépésben ki kell deríteni, milyen szellem látogatott el a szeánszra. Ha valamelyikünk hozzátartozója vagy barátja, koppantson az asztal egyet, ha nem, kettőt. Hallom a kérdést, de nem tudom elképzelni, hogyan koppanhat ez a régi, ódon asztal. Egyszerűbben mindennél: felemelkedik néhány centimétere, majd leesik.

Misi köztünk jár

Rövid faggatás után kiderül, kivel teremtettünk kapcsolatot. A koppanásból kiderül, Misi jött el. Ő az, aki a Heves melletti Átány református temetőjében egy furcsa síremlék alatt fekszik. A hiedelmek szerint a kisgyermek emlékére állított kőkoporsót megátkozták. Azaz, ha minden igaz, csak meg volt, ugyanis két héttel ezelőtt a Boszorkányszövetség tagjai levették róla az átkot. (Képes Újság, 2004. november 26., 16. oldal) Misi azt mondja: sikeres volt a szertartás, de akad még olyan, akire haragszik.

Kiderül, nem természetes hallállal távozott az élők sorából, a nevelőapja valakitől segítséget kért a gyilkossághoz. Elmondja azt is, hogy a boszorkányok segíthetnek még neki, merthogy őt is elátkozták, nem csak a kőkoporsót. Kérdés követi a kérdést, az asztal pedig emelkedik, zuhan, kopog. Hol egyet, hol kettőt. Igen, nem. Igen, nem. Egyszerű kommunikáció, eldöntendő kérdések, egyértelmű koppanások.


Szavakat rajzolt az asztalláb. Bármit papaírra vet

A szeánsz végén Vili megkéri a szellemet, emelje fel az asztal egyik felét. Emelkedik a kezünk is. Hárman nehezedünk a fekete lapra, mire épphogy sikerül a földre szorítani. Elengedjük a szellemet. A főpap azt mondja, hogy ez mégse Misi volt, mert túl nagy volt az ereje. Merthogy a szellemeknél ugyanúgy kijönnek ezek a dolgok, mint nálunk, élőknél. Ha például egy tutyimutyi embert idézünk, valószínű, nem válaszol határozottan, ha pedig egy gyenge kisfiút, könnyű lenyomni az asztalt. Az elemzés viszont gyors: egy közeli ismerőse vagy jóakarója lehetett köztünk, aki mindent tudott róla, és segíteni szeretne neki, hogy kétszáz év elteltével békében tudjon nyugodni.

Összevissza betűk

Következő helyszín a quijja tábla. Fel kell dolgoznom a látottakat, így a nézők sorába hátrálok. A táblán félkör alakban az ábécé betűi helyezkednek el, alatta nullától kilencig a számok. Felül egy körbe vésve igen, a másik oldalon nem télirat olvasható. Jassmyn és Sára leülnek egymással szemben. Sáráék egyik szellemismerősét idézik, merthogy van egy kis probléma: "Pista bácsi" nem jön ki a kis yorkshire-rel, kinek neve Boszi. "Fisra bácsi" megnyugtat mindenkit, nem bántja a kiskutyát, azért Froclizza csak, mert fél tőle. Életében megharapta egy kutya. A szellem jóindulatú, segíteni is fog. A mutatóujjak alatt száguldozik a kis üvegbura. A betűk szavakká állnak össze, érkeznek a válaszok. Jassmyn ezt a módszert szereti a legjobban, mert így nem csak eldöntendő, konkrét kérdésekre

tud válaszolni a megidézett. Ha üzenni akar, leírja. Az persze zavaró, ha az életben rosszul ment a helyesírás vagy a fogalmazás, mert itt ez is kiderül.

A második idézés után cigiszünetet tartunk. Nem nagyon jutok szóhoz, csak hallgatom a körülöttem beszélgető boszorkányokat. Csengetnek. Egy fiatal nő lép be. Egy pillanatra

megtorpan a lépcső tetején, úgy, ahogy én is tettem annak idején. Azt mondja, látta kint a táblát, ajándékot

szeretne venni. Konkrét elképzelés nélkül sétál a boszorkányellátó polcokhoz. Talán nem erre számított. Lehet, populárisabb kelléket keresett, mindenesetre hamar továbbáll.

Visszamegyünk a terembe, leülünk a harmadik asztalhoz.

A kicsi, háromlábú asztal egyik lába valójában egy ceruza. A módszer egyszerű: rátesszük a kezünket a három

lábú asztalra, amely magától elindul abba az irányba, ahol egy hozzátartozó ül. Az íróasztal nem működik rendesen, még nem avatták fel igazából, de az egyik lány nagyapja mégis üzenetet küld. A ceruzaláb betűket ír le. Összevissza ugyan, de fokozatosan megjelenik egy igen és egy nem, persze két különböző kérdés

re válaszolva. Hagyatéki ügyről van szó, nem sokat kérdezünk róla.

A szeánsz véget ér. A fiatal boszorkák látják rajtam, hiszem is, nem is, amit átéltem. Azt mondják, hagynak nekem időt, hogy feldolgozzam a látottakat.

Ők még maradnak, nekem mennem kell.

Megindulok a lépcsőn. Odakint az este már feketére festette az utcákat. Sem a nedves, hideg város lakói, sem én nem sejtjük, azóta se, mi történt lent a pincében.

 

Őze Szófia



Szövetség |  Hírek |  Szolgáltatások |  Tárgyak |  Boszorkányellátó |  Kapcsolat